Szabadkához 36 helyi közösség tartozik, ebbÅ‘l 16 a városon kívül és 20 a városban található. Sorozatunkban a helyi közösségeinkben felmerülÅ‘ problémákra és tervekre kívánjuk felhívni a figyelmet. Palicson közel hétezren élnek, a település utcáinak egyharmada még nem kapott aszfaltburkolatot. Az idén megkezdÅ‘dik egy régi álom megvalósulása, épülni kezd a művelÅ‘dési otthon.

Mint minden helyi közösség, így Palics esetében is léteznek tervek, vannak ambíciók, de ezek legfÅ‘bb kerékkötÅ‘je a pénz, mondja Dobó Márta a palicsi helyi közösség közgyűlésének elnöke. Tavaly nagy sikerként könyvelték el a szennyvízhálózat bÅ‘vítését, amely így elérte a Vranjei, a Vrnjci utcát, a Dubrovniki utca egy részét, ezenkívül a Szervó Mihály és a Jasenovaci utcákat és a dr. Luka Mardešić utca azon részét, ahol eddig nem volt kiépítve. A hálózat elkészült, a lakók pedig akkor kapcsolódhatnak a hálózatra, ha megtörténik annak átadása. Miután megvalósul a német kormány által a KfW bankon keresztül biztosított 6,5 millió euróból a Palicsi- és a Ludasi-tó szanálása, a palicsi szennyvíz teljes egészében a szennyvíztisztítóba kerül, és nem szennyezi tovább ezt a két tavat.
Felújították a helyi közösség épületét, teljes tetÅ‘szerkezet-csere történt, külsÅ‘ és belsÅ‘ festés, a villamos vezetékeket is kicserélték, és a parkettát is felújították. Emellett új gázkazánt is kaptak, amivel nÅ‘tt az energiahatékonyság. A felújítás azért volt fontos, mert az épületben tartalmas közösségi élet folyik. Mivel más alkalmas létesítmény nincs, ezért ezt az objektumot használja a művelÅ‘dési egyesület, a nyugdíjasok, a harcosok, a vöröskereszt, a politikai pártok is. Mint Dobó Márta mondja, igyekeznek nyitott helyi közösségként működni, és mindenkinek helyet adni az épület nagytermében.
Problémát jelent, hogy több utcában sem készültek még el a részletes rendezési tervek, ezek a 49., 50., 51., 52. és 53. új utcák, amelyek esetében a helyi közösség évek óta igyekszik közbenjárni, hogy változzon a helyzet. Ehhez hasonló gondok vannak néhány másik utcában, ahol a rendezetlen tulajdonjogi viszonyok miatt nem épülhet aszfaltburkolat. Különösen fontos volna ez a Testvériség-egység, a Partizán vagy a Nikola Tesla utcában. Itt arról van szó, hogy a lakóknak le kellene mondaniuk a tulajdonukban lévÅ‘ telekrészekrÅ‘l, amire a többség hajlandó is, viszont van néhány ház, amelynek tulajdonosai nehezen felkutathatók, vagy egyszerűen nem érzékelik a problémát, mert vagy nem élnek ott, vagy nem érinti Å‘ket közvetlenül ez a gond.

Dobó Márta kiemelte, a helyi közösség igyekszik napi szinten kommunikálni a polgárokkal. Az egyik polgári kezdeményezés arra vonatkozott, hogy a település lakóövezetében, konkrétan a 10-es városi busz nyomvonalán oldják fel az utcák egyirányú forgalmi rendjét. Dobó Márta szerint ezek az utcák nem is keskenyebbek, mint a többi, ráadásul nem biztos, hogy még mindig fennállnak azok az állapotok, amelyek miatt korábban ezt a szabályt meghozták, ezért indokolt lenne felülvizsgálni. 
Az egészségházban orvoshiány van. A helyi közösséget a nyáron már megkeresték az egészségház munkatársai, amikor nyugdíjba ment az egyik doktornÅ‘. Arról van szó, hogy a palicsi egészségházhoz 11 ezer páciens tartozik, hiszen a helyiek mellett sokan járnak ide Nagyradanovácról, Ludasról, Hajdújárásról és Királyhalomról is, ennek értelmében pedig Palicson öt általános orvosnak és két gyerekgyógyásznak kellene lennie, ehelyett jelenleg három általános orvos és egy gyermekorvos dolgozik. Egy gyermekgyógyász jelenleg specializáción van, nem tudni, ez mikor fejezÅ‘dik be, és akkor visszakerülhet-e ide. A helyi közösség közgyűlése errÅ‘l határozatot is elfogadott, és a polgármesternek, valamint a Szabadkai Egészségházaknak is jelezték a problémát. De nem csak ez a gond, az év vége óta fogorvos sincs Palicson. A doktornÅ‘ betegállományban van, helyettesének pedig nem hosszabbították meg a szerzÅ‘dését, ezért a fogorvosi rendelÅ‘ is kihasználatlan.
Ezenkívül a palicsi egészségházban működik a szabadkai kórház kihelyezett laboratóriuma, amely csak heti két alkalommal működik. Mivel ez is kiszolgálja Palics mellett a környezÅ‘ települések lakóit is, jó lenne, ha a hét öt napján működne, hiszen így az embereknek nem kellene Szabadkáig utazni a vizsgálatokra, és az eredményeket is gyorsabban megkapnák. Dobó Márta szerint ha valóban prioritás a turizmus fejlesztése, ehhez minÅ‘ségi egészségügyi szolgáltatást is kellene nyújtani, jelenleg azonban az épület mérete és adottságai sem megfelelÅ‘ek erre a célra.
BÅ‘vítették Palicson a temetÅ‘t, de ez csupán fizikai értelemben vett bÅ‘vítés, továbbra is hiányzik egy korszerű halottasház, ahonnan az emberek utolsó útjára kísérhetnék szeretteiket, ez évek óta a helyi közösség prioritási listáján szerepel, de egyelÅ‘re nem sikerült megoldani.

A közgyűlés elnöke szerint fontos lenne a kerékpárút teljes kiépítése is. Palicson ez a Horgosi úton a Prežihov Voranc utcától az autópályáig, valamint a Zelengora utcától a Spliti fasorig hiányzik. Ha ez kiépülne, akkor Hajdújárás határáig folyamatos lenne a kerékpárút, illetve, ha az ígéretekhez híven Királyhalmon is kiépülne, akkor egészen az ottani határátkelÅ‘ig el lehetne jutni kerékpárúton. A városépítési igazgatóságban jelenleg a tervek kidolgozása folyik.
Palics esetében vannak bizonyos adminisztratív és hatásköri problémák is, amelyeket rendezni kellene. Egyrészt, nem egyezik a közigazgatási, a választási és a településhatár. Palics keleti részén a lakosok egy része Hajdújáráshoz vagy Ludashoz tartozik, a TÅ‘zeg erdÅ‘ környékén pedig sokan Hajdújáráshoz tartoznak közigazgatásilag, noha Å‘k palicsiaknak tartják magukat, a gyerekeik is ide járnak iskolába. Ez egy régi probléma, amellyel azonban senki se foglalkozik.
A másik kettÅ‘sség, hogy a tó közelében lévÅ‘ településrész bizonyos értelemben nem a helyi közösség, hanem a Park Palics közvállalat hatáskörébe tartozik, így például a vállalat kezdeményezheti egyes utcák aszfaltozását. A helyi közösség közgyűlése pozitívumként emeli ki, hogy az utóbbi idÅ‘ben jó az együttműködés a Park Palics vállalattal, de korábban volt rá példa, hogy a helyi közösség csak utólag értesült bizonyos rendezvényekrÅ‘l. Dobó Márta szerint nincs létjogosultsága ennek a tudathasadásos állapotnak, mintha a tóparti rész és a lakóövezet nem egy település lenne, de nem lát rá szándékot és akaratot, hogy ez változzon.
Ami a köztisztaságot illeti, Dobó Márta kiemelte, a lakóövezeti részben nyilvánvalóan nem a turisták, hanem a helybeli polgárok szemetelnek, nekik kellene erre odafigyelni. Korábban több helyen is szelektív konténerszigetek voltak, de a lakosok ezeket nem rendeltetésszerűen használták, mert például a műanyagoknak szánt konténerbe háztartási hulladékot, építkezési törmeléket dobáltak. Ezután ezeket a konténereket a köztisztasági vállalat elszállította. A helyi közösség közbenjárására visszahozták Å‘ket, de megismétlÅ‘dött azok nem rendeltetésszerű használata. Úgyhogy jelenleg csupán a helyi közösség épülete elÅ‘tt és az iskolánál vannak ilyen konténerek, ahol szem elÅ‘tt vannak. A lakóövezeti rész két legszebb utcája a Fenyves sorként ismert Zelengora utca és a vele párhuzamos Orbánfalva utca takarítása a köztisztasági vállalat feladata, az idei évtÅ‘l a tervek értelmében gyakrabban végzik majd el ezt a munkát.
Még egy negatív jelenség megfigyelhetÅ‘, a központban lévÅ‘ nagy parkoló ugyanis hétvégenként tele van háztartási szeméttel, ami azért érthetetlen, mert amíg a köztisztasági vállalat nem osztja ki a szabványos szemeteskukákat, addig mindenki háza elÅ‘l elviszik a szemetet. Egyébként az ígéretek szerint hamarosan minden háztartás, amely fizeti a szemételszállítást, kap ilyen kukát, és azt követÅ‘en majd csak az ezekben tárolt szemetet szállítják el.
Palicson nagy segítség volt az a két közmunkás, aki a városi közmunkaprogram keretében takarította a központot, Dobó Márta szerint sokkal rosszabb állapotok lettek volna a nyári menekültáradat idején, ha Å‘k nem lettek volna, volt, hogy napi 10 zsák szemetet is összegyűjtöttek.

A palicsiak legalább tízéves álma valósulna meg a művelÅ‘dési otthon felépítésével, amely a jelek szerint az idén megkezdÅ‘dik, a város költségvetésében ugyanis erre 20 millió dinárt szántak. Ez nyilvánvalóan nem elég az épület felépítésére, de legalább elkezdÅ‘dhetnek a munkálatok. Dobó Márta szerint nagy igény mutatkozik arra, hogy az emberek összejöjjenek, barátkozzanak, ez az épület otthont adhat majd a közösségi rendezvényeknek. 
Az objektum az iskola melletti üres telken épülhet fel, ahol a leendÅ‘ palicsi közigazgatási központ kap majd helyet, ahol ezenkívül új óvoda, egészségház és piac is épül majd. 
Azt, hogy nagy szükség van egy művelÅ‘dési otthonra, megerÅ‘sítette Csiszár Molnár Anna, a Palics Magyar MűvelÅ‘dési Egyesület elnöke is, aki elmondta, tíz szakosztállyal rendelkeznek, több mint 150 taggal, és folyamatos gondot jelent, hogy hol próbáljanak az egyes csoportok. Erre részben a helyi közösség nagytermét, részben az iskolát veszik igénybe, illetve a rendezvényekre díjmentesen megkapják a Park Palicstól a Vigadó konferenciatermét.
Az egyesület az idén júniusban lesz tízéves. Három korosztályban vannak gyermek néptáncosaik, az egyesület alapját az idén 15 éves Szederinda népdalkör alkotja, emellett több korosztályban működik citeracsoport, színjátszó kör, irodalmi szakcsoport, képzÅ‘művészeti csoport, fotós szakkör, és tervezik a gyermek-kézművescsoport beindítását is.

Ami a programokat illeti, a farsang már megvolt, megemlékeznek március 15-rÅ‘l, lesz húsvéti és tavaszi játszóház, azután májusban, az Orbán-napon a hagyományos Kárpát-medencei népdaltalálkozó keretében ünneplik meg a népdalkör 15. évfordulóját, majd a júniusi évzárón az egyesület egy évtizedes fennállását.
Tavaly szervezték meg elsÅ‘ ízben a nyári napközi nevű programot, amelyen négy héten át délelÅ‘ttönként mintegy száz gyerek vett részt. A legnépszerűbb a lovagi torna volt, de rendeztek kézműves-foglalkozást, állatkerti látogatást, és játékok is voltak. Ezt az idén ismét szeretnék megszervezni. Tavaly a művelÅ‘dési egyesület már bekapcsolódott a Szüreti Napok rendezvénysorozatba, az idén egy népzenei találkozóval gazdagítják a műsort.
Mint minden más településen, Palicson is érezhetÅ‘ a lakosság elvándorlása, a külföldi munkavállalás. Az itteni általános iskolában a korábbi években három magyar és két szerb, vagy két-két magyar és szerb tagozatnyi gyermek indult elsÅ‘be, a jelen adatok alapján úgy tűnik, szeptembertÅ‘l csupán egy-egy tagozatra való gyermek lesz.

Forrás: Magyar Szó