PALICSRÓL
Palicsot először Paly néven említik 1462-ben, amikor Mátyás király a pusztát édesanyjának ajándékozta. A település viszont csak a XIX. század közepén kezdett kiépülni, amikor felfedezték a Palicsi-tó vizének és iszapjának gyógyító hatását. Mai külsejét az 1900-as évek elején nyerte el.
Palics a magyar határhoz közel, a régi nemzetközi út és az új autóút között fekszik. Szabadkától 8 kilométerre található, de szinte egybeolvad a várossal. Lakosságának nagyobb része Szabadkán dolgozik, kisebb része pedig gyümölcstermesztéssel foglalkozik, vagy a turizmusból él.
Jelentősebb vállalatok a Palics-Ludas Közvállalat és az Elitte-Palics turisztikai-vendéglátóipari vállalat. Itt található továbbá az egykor igen híres Palicsi Pincegazdaság és a Chemos műanyagfeldolgozó vállalat is.
Palics sok látványossággal büszkélkedhet. A tóparti, jellegzetesen szecessziós épületeit Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján építették fel. Emellett kitűnnek a családi villák, amelyeket az úgynevezett korai svájci nyaralók mintájára alakítottak ki. Palicson található az ország egyik legszebb állatkertje. A fürdőváros ad otthont a nyaranta megrendezésre kerülő Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválnak, továbbá hagyományos a Szüreti Napok és a Téli Olimpiai Játékok megszervezése is.
2009-től kezdődően kerül megrendezésre a település napja minden évben május 25-én. A Palics Helyi Közösség napjának május 25-én történő megünneplése I. Szent Orbán pápa, a szőlők és borászok védőszentjének tiszteletéhez kapcsolódik. 1881-ben keresztet állítottak az ő tiszteletére, hogy óvja a szőlőket. A XX. század közepén az egykori Mezőgazdasági Iskola épületében berendezett imaház is Szent Orbán nevét viselte. Később alakították ki a Szent Orbán templomot, a legtöbb palicsi hívő plébániatemplomát. Palicson a szőlészet mellett jelentős szerep jut az idegenforgalomnak. Szent Orbán napján, május 25-én évente megünneplik a szőlő és a bor napját.
Palics címere
A megtartott közvita és az azt lezáró polgárok gyűlése alapján, valamint a helyi közösség Tanácsának javaslatára megfogalmazódott az igény, hogy Palics Helyi Közösségnek szüksége van saját címerre. A helyi közösség címerének alapja a pajzs. Egy kék, barokk pajzson található a palicsi Víztorony (főbejárat) képe egy keskeny, fehér csíkkal, amely a tó síkjára utal. A Víztorony természetes szineiben látható, fekete-fehér ábrázoláskor pedig fehér színű.
A pajzs jobb felső felében egy fehér hattyú látható. A hattyú alatt található fehér hullámsáv a víz általános jelképe. A pajzs felső szélén egy fürt kadárka helyezkegik el, szőlőlevelekkel. A fürt sötétkék, a levelek pedig természetes színűek. A fürtöt felülről átfogja két egymást keresztező, arany (sárga) és ezüst (fehér) színű kulcs, amelyeket egy piros fonal köt össze. A kulcsok tetőkét védelmezik a fürtöt. Ezek valójában I. Orbán pápa (222 és 230 között), a szőlő védőszentjének jelképei.
A címer alatt egy pergamencsík látható, amelyre gót betűkkel (a középkorra jellemző módon) fel van írva a település legkorábban feljegyzett elnevezése, Paly, és 1462., a feljegyzés éve.
A lakosság nemzeti összetétele
|
1991 |
2002 |
|
szám |
% |
szám |
% |
| magyar |
4562 |
61.86% |
4178 |
53.94% |
| szerb |
886 |
12.01% |
1930 |
24.92% |
| horvát |
359 |
4.87% |
399 |
5.15% |
| jugoszláv |
924 |
12.53% |
351 |
4.53% |
| bunyevác |
342 |
4.64% |
335 |
4.33% |
| montenegrói |
46 |
0.62% |
39 |
0.50% |
| makedón |
34 |
0.46% |
31 |
0.40% |
| német |
12 |
0.16% |
19 |
0.25% |
| albán |
5 |
0.07% |
16 |
0.21% |
| roma |
1 |
0.01% |
9 |
0.12% |
| szlovén |
17 |
0.23% |
8 |
0.10% |
| muzulmán |
4 |
0.05% |
7 |
0.09% |
| román |
3 |
0.04% |
4 |
0.05% |
| ruszin |
9 |
0.12% |
3 |
0.04% |
| ukrán |
0 |
0.00% |
2 |
0.03% |
| bosnyák |
0 |
0.00% |
1 |
0.01% |
| bolgár |
3 |
0.04% |
1 |
0.01% |
| szlovák |
3 |
0.04% |
1 |
0.01% |
| cseh |
1 |
0.01% |
1 |
0.01% |
| vlah |
1 |
0.01% |
0 |
0.00% |
| zsidó |
3 |
0.04% |
0 |
0.00% |
| lengyel |
4 |
0.05% |
0 |
0.00% |
| orosz |
2 |
0.03% |
0 |
0.00% |
| sokác |
2 |
0.03% |
0 |
0.00% |
| egyéb |
4 |
0.05% |
39 |
0.50% |
| nem nyilatkozott |
7 |
0.09% |
315 |
4.07% |
| területi hovatartozás |
6 |
0.08% |
43 |
0.56% |
| ismeretlen |
135 |
1.83% |
11 |
0.14% |
| összesen |
7375 |
100.00% |
7745 |
100.00% |
A lakosság vallási összetétele (2002.)
| katolikus |
4886 |
63.09% |
| pravoszláv |
1984 |
25.62% |
| protestáns |
185 |
2.39% |
| iszlám |
29 |
0.37% |
| zsidó |
3 |
0.04% |
| egyéb |
25 |
0.32% |
| nem nyilatkozott |
539 |
6.96% |
| nemhívő |
85 |
1.10% |
| ismeretlen |
9 |
0.12% |
| összesen |
7745 |
100.00% |
|